Mi az a leltárhiány?
A leltárhiány nem egy új keletű fogalom. Amióta kereskednek az emberek termékeikkel, azóta vannak, akik megpróbálják jogtalanul eltulajdonítani azokat. Míg régen többnyire a törvény elrettentő ereje (pl.: kézlevágás, nyilvános megszégyenítés), valamint a kezdetleges mechanikai eszközök (lakatok, zárak), tartották vissza a tolvajokat a kívánt termék ingyenes megszerzésétől, addig a mai modern korban már egy teljes iparág épült ki a kereskedelmi szektor vagyonvédelmére. Ennek célja pedig a leltárhiány csökkentése, azaz áruk védelme.
„Leltárhiánynak minősül az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.”
De mitől vagy még inkább kitől is keletkezik pontosan a leltárhiány?
Négy féle csoportra bonthatjuk a leltárhiányt okozó tényezőket:
A külső okokból eredő hiányt a bolti szarkák okozzák, akik jobb esetben kisebb terméket tulajdonítanak el saját felhasználásra. Rosszabb esetben szervezetten tevékenykednek, a nagymennyiségű lopott árut feketén értékesítik, ezzel biztosítva legfőbb bevételi forrásukat.
A belső gondatlanságból eredő hiány véletlen, figyelmetlenség, vagy a rossz belső szabályzások okozzák. A termék megrongálódik, eladásra alkalmatlan állapotba kerül, vagy leggyakrabban könyvelési hibából rosszul van dokumentálva az áru mozgása. Legtipikusabb példája a beszállításnál történő gondatlanság. A szállítótól az árut átvevő dolgozó, hanyagul végzi munkáját. A precíz számolás helyett, felületesen veszi át a termékeket. Így ha valami benn maradt a logisztikai központban, akkor azt ott kiszállítottnak, az üzletben pedig szintén megérkezettnek, majd később ismeretlen eredetű leltárhiánynak lesz könyvelve.
A belső szándékos okokból eredő hiány tabu téma, holott a dolgozói visszaélés nagyon is gyakori. Érthető, hogy az érintettek ügyelnek rá, hogy az ilyen eset ne kapjon visszhangot. Ezek döntő hányada a kasszánál történik, ahol pénzzel és a kasszaműveletekkel lehet manipulálni. Így a dolgozó jogtalanul tulajdonítja el a kiskereskedés bevételének egy részét.
A leltárhiány legsúlyosabb fajtája, amikor a tolvajt belső munkatárs segíti: külső- és belső szándékos visszaélés. Tipikus példa erre, amikor a család egyik tagja a kasszában ül, a másik pedig „ingyen” viszi ki a terméket; vagy amikor lefizetik a vagyonőrt, hogy kapcsolja ki az áruvédelmi kaput, amíg a telepakolt szatyrot kiviszik; vagy amikor éjszaka a kamionsofőr beszállításkor a rámpa mellé rakja az árut, hogy később a cinkostársa elvigye onnan.
Forrás: Global RetailTheftBarometer 2012-2013
A Global RetailTheftBarometer évenkénti statisztikát készít a leltárhiányról és annak okairól, a világ minden tájáról vett mintával. A fenti ábrából látszik, hogy míg a külső elkövetés (bolti lopás) átlagosan 40-45% körül mozog az országokban, úgy a belső okokból eredő leltárhiány (dolgozói lopás, beszállítói csalás, egyéb nem szándékos hibák) 55-60%-ra tehető. Ezek az arányok Magyarországon is megfigyelhetőek, a 2010-es GRTB tanulmány szerint 44:56 arányban a belső elkövetések vezetnek.
Fontos azonban itt megjegyezni, hogy ezek a statisztikák nem teljesen hűek a valósághoz. Azok az adatok kerülnek bele, amiket a kereskedelmi üzletek bevallanak. Viszont ki szereti bevallani, hogy a saját maga által kiválasztott dolgozói folyamatosan meglopják? Így az efféle hivatalos statisztikai adatok egy szépített, az érintettek által még felvállalható kimutatást közölnek.
Hogyan tehetjük ismerté az ismeretlent?
Míg a kiskereskedelmi üzletek komplex vagyonvédelmében egyes elemek állandóak, csak egy egyszeri optimális beállítást, majd annak a rendszeres felülvizsgálatát igényelik (élőerős őrzés, rezsim szabályok), addig a technika folyamatos fejlődése biztosítja az ismeretlen eredetű leltárhiány felderítésének lehetőségét és annak minimalizálását.
Szerencsére napjainkban már nem csak a CCTV előtt ülő szemfüles vagyonőrre, valamint az áruvédelmi kapu mellett rendületlenül álló kollegájára lehet támaszkodni. Ennek ellenére sajnos a legtöbb kiskereskedésben csak ezekkel az elemekkel lehet találkozni.
De miért is nem elég ez?
A zárt láncú videokamera rendszer teljesen megfelelő arra, hogy az üzletbe betérő gyanús személyeket operatív módon, nyomon lehessen követni, majd amikor a zsebébe rejtett termékkel túlhalad a kasszán, a felvétel alapján felelősségre lehessen vonni. Ma már IP kamerák tárháza ad lehetőséget a nagyfelbontású megfigyelésre; az úgynevezett „fisheye” kamerák pedig akár 3-4 kamerát is tudnak helyettesíteni egyszerre 360 fokos látószögükkel.
A különböző technológiákon alapuló áruvédelmi kapuk (EMS, RFID, stb.) pedig tökéletesen alkalmasak arra, hogy az etikettel, címkével felszerelt terméket eltulajdonító személyeknél kifele menet hang- és fényjelzést adjanak, így a vagyonőr minden előzetes információ nélkül meg tudja gátolni a termék kijutását.
Léteznek újabban olyan megoldások is, melyek a terméket egy apró, szabad szemmel észrevehetetlen hitelesített azonosítószámmal látják el. Így ha a termék utólagosan illegális formában előkerül, könnyen beazonosítható, hogy honnan és mikor tulajdonították el.
Ez mind hasznos, viszont ezek csak a külső elkövetésre fókuszálnak. Arra a bizonyos 40-45%-ra. És hogy a maradék 55-60% belső elkövetéssel ki foglalkozik? Többnyire senki.
Mi a megoldás?
A legkézenfekvőbb a gondos kiválasztás, mind a dolgozók, mind a beszállítók terén. Azonban rengetek időt és munkát igényelne minden egyes eladót átvilágítani, hogy tökéletesen megbízható, precíz és motivált legyen. Ez szinte lehetetlen.
A belső elkövetések felderítésére a JUSTICE Security 2006-ban kifejlesztett egy intelligens kasszafelügyeleti rendszert, a POSeidont. A rendszer a kasszáknál történt szándékos vagy gondatlan hibákat szűri ki, úgy hogy a kasszainformációkat a kasszát felügyelő kamera képére keveri. Így a rendszert nézve Real-Time látható, hogy mi történik a kasszánál, és milyen adatok kerülnek be a kasszába. Tehát például, ha egy 10 ezres tételt, az eladó „véletlenül” 1000 forintosként visz be, reménykedve, hogy a nap végén 9000 forinttal gazdagodik, akkor azt a POSeidon rendszert figyelő személy könnyedén kiszúrja.
Csakhogy a rendszer nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy túlmutat az emberi figyelem lehetőségein. Speciális nyomozati moduljával, bármilyen kasszainformációra rá lehet keresni visszamenőleg. Tegyük fel, hogy a pénztáros rájött arra, hogy ha visszáruzik egy terméket, akkor azt nem felügyeli senki. Így titokban fiktív visszárukat csinál, a pénzt pedig elteszi magának. Senki nem jön rá, mi történt. Azonban ha rákeresünk a visszáruzásra a rendszerben, és mellé látjuk a videó felvételt is, hogy se vevő, se termék, csak az eladó és a kasszából kivett pénz, akkor máris érthetővé válik minden.
A POSeidon Kasszafelügyeleti Rendszer szinte egyedülálló megoldást kínál a belső elkövetésekből származó leltárhiányra. Felhasználóbarát, bárki könnyedén elsajátíthatja a kezelését, összetett keresési funkciókra képes, statisztikákat készít, és ami a legfontosabb: rendkívül hatékony. Használatával akár az iparág ötödére lehet csökkenteni a leltárhiányt.
Elért eredményei:
Drogériák: 3%-ról 0,5%-ra Diszkont áruházak: 1,5%-ról 0,3%-ra Lakberendezési áruházak: 2,5%-ról 0,7%ra Barkács áruházak: 2%-ról 0,5%-ra
A rendszer hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy már 2007-ben elnyerte az „Év biztonságtechnikai megoldása” díjat, valamint számos országban hatékonyan működik töretlenül: Franciaország, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Románia.
Hova tovább?
A POSeidon Kasszafelügyeleti Rendszer feladata, hogy a belső elkövetők által okozott, kasszáknál keletkező leltárhiányt meggátolja. Ennek továbbfejlesztési iránya a kosártartalom felügyelete, azaz hogy lehessen tudni pontosan mely termék került a kosárba. Meg lehessen állapítani, hogy üres-e a kosár vagy, hogy éppen mennyi összegnél tart a tartalma.
A kasszafelügyelet hatékonysága érdekében szintén fejlesztés alatt van a termék képi felismerése. Ez azt jelenti, hogy a videó kamera rendszerek képből szoftveresen felismerhető, mely termékek kerültek a szalagra. Ezzel még nagyobb bizonyosságot adva annak, hogy valóban az a termék került kasszázásra, amit a vásárló meg kívánt venni.
Ezen kívül a rendszer kasszán túli kiterjesztése is folyamatban van. Jelenleg is zajlik már a POSeidon tesztelése hogy a beszállítói oldalon történő felügyeletre is hatékony, korszerű megoldást nyújtson. Ezzel minden oldalról védve az árut, hogy ne folyhasson ki a kiskereskedelmi egységekből.
Írta: Gábriel Ádám 2014.10.31
A cikk megjelenése: Securinfo.hu